Nevét onnan kapta ez a színében és megjelenésében is különleges kőzet, hogy a Himalája hegység belsejében, extrém nyomásviszonyok között keletkezett, illetve kristályosodott ki. Eredendően több száz millió évvel ezelőtt került a só oda a tengerek, és sós tavak kiszáradásával. A hegység felemelkedésével az Indus-völgyének kincse elérhető közelségbe került az emberiség számára.
A himalája sót a mai napig mechanikusan bányásszák, azaz géppel és főként kézzel, ami szemben a kősóval (robbantásos bányászat), így nem tartalmaz egyéb szennyező anyagokat. A himalája sót megőrzik eredeti formájában, nem teszik ki vegyi kezeléseknek, sem fehérítésnek, így összetételében őrzi ősi paramétereit. Napon szárítják, és kézzel végzik a törését is.
A himalája só is tengeri só az eredetét tekintve, de a hegység speciális belső viszonyai miatt a legtisztább tengeri só, és a legkülönlegesebb kristályszerkezetű, ami már ránézésre is látszik.
A himalája só tulajdonságai
Himalája só esetén az említett jódtartalom természetes benne, nem kell külön pótolni, és a pajzsmirigynek is a legmegfelelőbb formában van jelen benne. (Akinek pajzsmirigy alulműködése van, annak viszont emiatt nem ajánlott!
A himalája só 86%-a nátrium-klorid, ellenben a maradék 14%-ban ott vannak azok a nyomelemek, amiket a konyhasóból kivonnak. A himalája só gazdag emiatt magnéziumban, káliumban, kálciumban, szulfátokban, elektrolitokban, de tartalmaz hidrogén-karbonátot, fluoridot, bromidot és stronciumot is. Ezeken kívül is rengeteg mikroelem van még benne, összesen közel 90 fajta.
Nátrium tartalma negyede a hagyományos sóénak, így használatával elkerülhető a “túl sós” táplálkozás.
Káros környezeti hatásoktól mentesen keletkezett és maradt fenn, mivel 400-600 méter mélyen kristályosodott ki.
Lúgosító hatású, ami a szervezet sav-bázis egyensúlyát kedvezően befolyásolhatja.
Biztosítja a sejtek, szövetek és szervek számára a mikroelemeket, nyomelemeket, elektrolitokat.
Elektrolit tartalma szabályozza a vízházta